Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ghinea, Cristian

2006. augusztus 18.

Pár hete a román közvélemény a „dossziéhadjárattól” hangos, mutatott rá Cristian Ghinea, a Dilema Veche politikai elemzője, akit megrémisztettek a közelmúltbeli romániai események. A sajtó csak elmélyíti azt az erkölcsi káoszt, amelyben a politikai elit „fetreng”. Mona Musca esete igazi pszichológiai regény-téma: ismert, hogy az NLP-képviselő mennyire kardoskodott a Szekuritáté archívumának nyilvánosságra hozatala mellett, saját dossziéjának napvilágra kerülése viszont politikai karrierje végét jelenthette. Ghinea szerint ami mostanában történik, az a Szekuritáténak a román társadalom felett aratott győzelme. Ezek a dossziék állam-méretű gazemberségek, mocskok, amelyet a román társadalom alja „zúdított ránk”. Romániának szüksége van az erkölcsi megtisztulásra. Voltak hegyekben élő partizánok, a hét évi teljes elszigeteltségben, a börtönben Corneliu Coposu elfelejtett beszélni, a Máramarosszigeten elpusztult az elit. Most a diktatúra udvari költője a romániai politikai élet harmadik legismertebb személye. Azt az embert, aki annak idején a külföldi sajtónak Ceausescu-ellenes nyilatkozatokat tett, ma Ceausescu költője mocskolja. A Nucsoara falubeliek nem egyeztek bele, hogy egy hegyi partizán sírjára keresztet tegyenek – sokan még ma is rablóknak tartják őket. A régi polgári réteg, az értelmiség volt a célpont, őket kellett ellenőrzés alatt tartani, innen kellett beszervezni az embereket, és ha nem vállalták jószántukból, megzsarolták őket. „A kisstílű gazemberek, aktivisták, költők mind makulátlanok, ők nem működtek együtt a rendszerrel. Ők maguk voltak a rendszer. Ezért idegesít Iliescu mostani mérsékelt hangvételű tanácsosztogatása. Ő, az az aktivista, aki megbocsát a politikai elítélteknek…” Az olyan nyilatkozatok: „Alulírott, kijelentem…”, amelyeket később a Szekuritáté felhasznált a perben, ha erre került sor. Így nyilatkoztak a Duna-csatornához hurcolt politikai elítéltek, miután órák hosszat verték őket. /Cristian Ghinea: legyőzött a Szekuritáté! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2007. június 25.

Lassan a napilapok leginkább abban különböznek egymástól, hogy melyik titkosszolgálatoktól kapnak anyagokkal, és kik ellen indítanak hadjáratot. Cristian Ghinea, a Dilema lap szerkesztője az Adevarulban elítélő cikket írt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt vezetőjének nyelvtörvény-kezdeményezéséről, hogy minden romániai magyar legyen köteles románul beszélni. A lapban a hozzászólók magyarbérencséggel, hazafiatlansággal vádolták, a legtöbben egyetértenek a pártvezérrel. /Ágoston Hugó: Lap-top. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2010. július 14.

Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI

2016. május 13.

Teodorovici: 2016 halott év
Eugen Teodorovici korábbi európai uniós alapokért felelős miniszter csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján kijelentette: ez az év uniós pénzek szempontjából „halott” lesz.
„Uniós alapok szempontjából Románia ma visszatért a 2009-2011-es időszakba, ami nagy kár az országnak. Románia kétmilliárd eurónyi előleget kapott már az EB-től a 2014–2020-as költségvetési periódusra, ám ezek a pénzek ott állnak a bankszámlákon, és nem bocsátják őket a haszonélvezők rendelkezésére” – nyilatkozta, hozzátéve: több ezer ki nem fizetett számla várakozik az uniós támogatásokért felelős tárcánál, az új EU-s költségvetési ciklust pedig még nem akkreditálták.
„Ez az év halott lesz, ami az uniós alapokat illeti” – fogalmazott, kijelentve: az előző tárcavezető, Aura Răducu „katasztrófa volt az országra nézve”. Teodorovici ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a jelenlegi miniszter, Cristian Ghinea felhívta őt. „Elmondtam a miniszter úrnak, milyen prioritásokat kell szem előtt tartania az év végéig: a számlák rendezése, az új költségvetési ciklusra vonatkozó összes európai támogatás meghirdetése az év végéig, illetve a 2014–2020-as új rendszer akkreditációja” – fogalmazott Eugen Teodorovici.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. október 3.

Európának a kis közösségek versenyképes felzárkózására van szüksége
Az Európai Parlament néppárti frakciójának vezető testülete ülésezett szeptember 29-én és 30-án Bukarestben. A tanácskozás fő témája a kohéziós politikák jövője volt. Az eseményen, amelynek házigazdája többek között Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselő volt, az RMDSZ-t Biró Rozália és Korodi Attila képviselte.
A péntek délelőtti panelt Marian-Jean Marinescu, az Európai Parlament néppárti csoportjának alelnöke moderálta. A beszélgetésen Korodi a Régiók Bizottsága néppárti csoportjának elnökével, Michael Schneiderrel, valamint Cristian Ghinea európai pénzalapokért felelős miniszterrel együtt vett részt.
Felszólalásában az RMDSZ-es képviselő elmondta, kohéziós, illetve régiófejlesztési alapok hiányában az infrastruktúra-fejlesztés Romániában nem haladt volna. Kitért arra, hogy a kohézió, a felzárkóztatás lehetőséget kínál egy régió, egy vállalkozás vagy egy munkavállaló számára, viszont ahhoz, hogy erről beszéljünk, jobban be kell azonosítani a régiókat. A beazonosításon túl ezeket emberközpontúvá és közösségközelivé kell formálni, másként nem azt az eredményt fogják hozni, amit kellene. Sőt, a szegény közösségek hátán lesznek még gazdagabbak olyan közösségek, amelyek már így is gazdagok. Régiókon belül pedig nagyobb arányban kell olyan támogatási programokat lefolytatni, amelyek egy-egy sajátos közösségnek szólnak.
Korodi beszélt arról is, hogy több régiófejlesztési, vidékfejlesztési és szociális alapot kell juttatni azoknak a közösségeknek, amelyek távol élnek az újonnan kiépülő kereskedelmi útvonalaktól, és emiatt nem élvezhetik ezek gazdasági előnyeit. Itt a gazdasági fejlődés a helyi tudáson, találékonyságon, tapasztalaton, hatékonyságon és versenyképességen múlik.
Hangsúlyozta azt is, hogy a hétéves pénzlehívási időszak során a tagálla- moknak nagyobb lehetőséget kell adni arra, hogy az operatív programjaik összegeit átcsoportosíthassák azokra a területekre, ahol ezek a leghasznosabbak. Ha ez megtörténne, nem maradnának a központi európai költségvetésben el nem költött eurók.
A pályázatok körüli bürokrácia visszaszorításának szükségességére is felhívta a figyelmet, de itt kiemelte, hogy erre nemcsak az unióban, hanem az egyes tagállamokban is szükség van, hiszen például a romániai bürokrácia még mindig nagyobb, mint az uniós. Javasolta, hogy a frakció kezdeményezzen időszakos auditokat a tagállamok bürokráciájára vonatkozóan, és azokat hasonlítsák össze. Ez tanulási lehetőséget nyújtana mind a tagálla-mok kormányainak, mind pedig az önkormányzatoknak.
A csíki parlamenti képviselő arra biztatta a néppárti frakciót, hogy a kohéziós politikák átalakításáról szóló döntések előkészítésében legyenek bátrak. Arra kérte a vezetőséget, ne az Egyesült Államokban látható kohéziós politikát támogassák. Tudjuk, hogy ott óriási szakadék van nagyon erős és nagyon elszigetelt, elszakadt, lemaradt közösségek között. Korodi Attila szerint viszont Európának arra van szüksége, hogy minden kis közösség felzárkózzon és versenyképes legyen, különben az európai társadalom az összeomlás fele tart. Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998